Gyakran ismétlődő kérdések

Milyen jogszabály tartalmazza a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályokat?

A jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV.4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.)

Mi a jogi szakvizsga célja?

A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.

Mikor lehet jogi szakvizsgára jelentkezni?

Ha a legalább három éves joggyakorlati idő már eltelt.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a gyakorlati idő leteltét igazoló okiratot csak ezen idő leteltét követően lehet kiállítani, melynek másolatát a Jogi Szakvizsga Rendszerbe történő regisztráció során csatolni szükséges. Mindezek alapján a Jogi Szakvizsga Rendszerbe történő regisztráció feltétele a legalább három éves joggyakorlati idő letelte.

Milyen módon lehet jogi szakvizsgára jelentkezni?

Főszabály szerint elektronikus úton a Jogi Szakvizsga Rendszeren (JSZR) keresztül. Azon jelöltek, akik 2015. október hó 1. napját megelőzően már megkezdték a jogi szakvizsgát jelentkezésüket benyújthatják papír alapú kérelem formájában is.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a JSZR-en keresztül történő jelentkezéssel ellentétben a kérelem papír alapon történő benyújtása nem jelenti az abban megjelölt vizsgaidőpont előfoglalását. A jelölt az adott napra leadott jelentkezések számának függvényében kerül beosztásra a kérelemben megjelölt, vagy, ha ez a jelentkezők nagy száma miatt nem lehetséges, az ahhoz legközelebb eső időpontra. A jelölt a vizsga pontos időpontjáról e-mail üzenetben vagy postai úton kap tájékoztatást.

Milyen dokumentumokat kell csatolnom a jogi szakvizsgára történő jelentkezéshez és a vizsgára bocsátáshoz?

Az R. 2. § (2) bekezdése több joggyakorlati kategóriát tartalmaz, mely kategóriákban eltöltött időt más és más módon szükséges igazolni:

  1. 1) 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpont:


    • - jogi végzettséget igazoló doktori oklevél másolatát
    • - Joggyakorlat igazolást, melynek tartalmaznia kell:
      • o a jelölt természetes személyazonosító adatait, munkakörét
      • o a joggyakorlat típusának R. 2.§ (2) bekezdésében vagy a 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti megjelölését
      • o a joggyakorlati idő pontos időtartamát és ezen belül a munkaidőt
      • o az igazolás kiállítójának nevét, beosztását és aláírását
      • o az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó esetében az igazolásnak az összes olyan kamarai jogtanácsos nevét és kamarai azonosító számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.
      • o a 2017. december 31-éig teljesített, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogi előadói joggyakorlati idő igazolásának az összes olyan a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet szerinti jogtanácsos nevét és igazolványa számát tartalmaznia kell, aki az adott joggyakorlati idő alatt a jelölt jogi előadói tevékenységét irányította, ellenőrizte.

  2. 2) 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpont:


    • - jogi végzettséget igazoló doktori oklevél másolatát
    • - foglalkoztató szerv vezetője által kiállított joggyakorlat igazolás, melynek tartalmaznia kell:
      • o a jelölt természetes személyazonosító adatait, munkakörét
      • o a munkakörhöz jogi képesítést előíró jogszabályhely vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz megfelelő pontjának megjelölését
      • o a joggyakorlati idő pontos időtartamát és ezen belül a munkaidőt
      • o az igazolás kiállítójának nevét, beosztását és aláírását
    • - (munkakörhöz jogi képesítést előíró közjogi szervezetszabályozó eszköz hiteles másolatát, ha annak közzététele nem kötelező)

  3. 3) 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpont:


    • - jogi végzettséget igazoló doktori oklevél másolatát
    • - a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított joggyakorlat igazolás, melynek tartalmaznia kell:
      • o a jelölt természetes személyazonosító adatait, munkakörét
      • o a joggyakorlati idő pontos időtartamát és ezen belül a munkaidőt
      • o az igazolás kiállítójának nevét, beosztását és aláírását
      • o annak a jogi szakvizsgával vagy jogi végzettséggel és végrehajtói szakvizsgával rendelkező személynek a nevét, akinek irányítása, ellenőrzése mellett a jelölt a munkáját végezte
    • - jelölt tevékenységének szakmai irányítására és ellenőrzésére jogosult személy R. 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatát. Felhívjuk a figyelmüket, hogy az R. 3. számú melléklet szerinti nyilatkozat nem azonos a munkáltató által kiállított munkáltatói igazolással!
    • - munkaköri leírást
    • - szükség esetén minden egyéb olyan iratot, amely a munkavégzés jogi jellegét alátámasztja


Ki igazolja a joggyakorlatot?

A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat
  • o bírósági fogalmazó esetében a Kúria, az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke,
  • o ügyészségi fogalmazó esetében a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
  • o ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
  • o közjegyzőjelölt esetében az illetékes területi közjegyzői kamara,
  • o jogi végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-jelölt esetében a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar,
  • o jogi előadó és más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,
  • o állami vagy önkormányzati szervnél foglalkoztatott jogász esetében a foglalkoztató szerv vezetője,
  • o a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas esetében az ösztöndíj program lebonyolításáért felelős szerv
tanúsítja.


A jogi szakvizsga letételének feltétele bármilyen felkészítő tanfolyamon való részvétel?

A jogi szakvizsga felkészítő tanfolyamokon való részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató, illetve a szakmai kamara a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.

Mely esetekben számítható be három hónap a joggyakorlati időbe?

A jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően

  • • a terhességi-gyermekágyi segély
  • • a gyermekgondozási díj
  • • a gyermekgondozási segély
  • • a tanulmányi ösztöndíj (ide nem értve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ösztöndíjat)

folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap erejéig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.

Mely esetekben számítható be tizenkét hónap a joggyakorlati időbe?

Az egyetemi doktori (PhD) képzés idejéből számítható be, annak befejezését követően.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy az állam- és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejének a jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlati időbe – legfeljebb 24 hónap tartamáig – történő beszámításának feltétele a felkészülés eredményes lezárása, azaz az abszolutórium megszerzése.

Külföldön folytatott gyakorlat beszámít-e a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati időbe?

Főszabály szerint nem, de ez alól kivételt képez az Európai Unió valamely intézményénél, illetve olyan nemzetközi szervezetnél eltöltött idő, melynek Magyarország is tagja. Ezen idők teljes egészben beszámítanak a joggyakorlati időbe, azonban itt is a jogi képesítéshez kötött, főállású munkakörben eltöltött idő számít.

Mikor vannak a vizsgaidőszakok?

A jogi szakvizsga időszak január 15-től június 30-ig, valamint szeptember 1-jétől december 15-ig tart.

Miből kell vizsgázni?


A jogi szakvizsga három részvizsgából áll. Mindhárom részvizsga külön-külön három-három vizsgatárgyból tevődik össze. A részvizsgák vizsgatárgyai a következők:

a) rész: polgári jog és családjog, a gazdasági jog, polgári eljárási jog,
b) rész: büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási és szabálysértési jog,
c) rész: munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.

A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti – vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai uniós jog vizsgatárgyból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.

A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tett. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.

Mi történik abban az esetben, ha megszűnt a regisztráció során megadott e-mail címem, vagy elfelejtettem a jelszavamat?

A JSZR-be történő regisztráció és azonosítás e-mail cím alapján történik, így abban az esetben, ha az e-mail címe már megszűnt, annak cseréje nem lehetséges, új regisztrációt kell készíteni.

Kérjük Önöket, hogy a regisztráció során olyan magán e-mail címet használjanak, melyet rendszeresen használnak, ezzel elkerülve az e-mail cím megszűnése esetén fellépő kellemetlenségeket.

Elfelejtett jelszó esetén kérjük használják a JSZR bejelentkezési felületén kérhető jelszó emlékeztetőt

Hogyan kell jelentkezni a JSZR-en keresztül?

A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Jelentkezés” menüpontot, majd a legördülő lehetőségek közül válassza ki azt a részvizsgát, melyből vizsgát szeretne tenni. Ezt követően az adott részvizsgán belül megjelenik az adott vizsgaidőszak összes vizsgaidőpontja. A vizsgaidőpont lehetőségek közül válassza ki azt az időpontot, mikor vizsgát szeretne tenni, majd kattintson a képernyő jobb oldalán található „Jelentkezés” gombra. Ezt követően megnyílik a vizsgadíj megfizetésének lehetősége.

A vizsgadíj megfizetésére ún. „online fizetés” útján nyílik lehetőség. A „Jelentkezés” gombra kattintva a rendszer átirányítja a felhasználót az OTP elektronikus fizetési oldalára, ahol a vizsgához rendelt vizsgadíj megfizetése – a szükséges adatok (kártya típusa, kártyát kibocsátó bank neve, kártyán szereplő név, stb…) megadását, majd az adatok megerősítését és visszaigazolását követően – bankkártyás fizetés útján teljesíthető. Eredményes fizetést követően a rendszer a befizetésről egy un. „.fizig” kiterjesztésű igazolást generál, mely a jelentkezése mellé automatikusan csatolásra kerül és a vizsgaidőpont előfoglalása megtörténik. A fizetés tényéről, valamint a vizsgára történő jelentkezésről e-mail üzenetben értesítést küld a rendszer. A „.fizig” kiterjesztésű fizetési ígérvény letölthető a fizetésről szóló értesítésben leírtak alapján.

Figyelem! Amennyiben a jelentkezés, vagy a fizetési művelet során valamilyen hiba történik (pl.: megszakad az internetkapcsolat, egyéb kommunikációs hiba, stb.) és a jelentkezése nem került rögzítésre, a vizsgaidőpont előfoglalása nem történt meg kérjük, az alábbiak szerint járjon el:
  1. 1. győződjön meg róla, hogy a fizetés sikeres volt-e, a vizsga díja levonásra került-e a számlájáról, ha nem kérjük, ismételje meg a jelentkezés folyamatát a fent leírtak szerint.
  2. 2. amennyiben a fizetés sikerese volt, úgy kérjük nyissa meg a fizetés tényéről szóló e-mail üzenetet
  3. 3. A fizetés adatait elérheti az e-mail üzenetben található linkre kattintva
  4. 4. A linkre kattintást követően a „letöltés” gombra kattintva töltse le a „.fizig” kiterjesztésű fizetési ígérvényt
  5. 5. Térjen vissza a JSZR felületére és a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki ismételten a „Jelentkezés” menüpontot, majd a legördülő lehetőségek közül válassza ki azt a részvizsgát, melyből vizsgát szeretne tenni. A vizsgaidőpont lehetőségek közül válassza ki azt az időpontot, mikor vizsgát szeretne tenni, majd kattintson a képernyő jobb oldalán található „Jelentkezés” gombra.
  6. 6. A rendszer által felkínált lehetőségek közül válassza a „fizetési igazolás csatolása” lehetőséget és töltse fel a „.fizig” kiterjesztésű fizetési ígérvényt.
  7. 7. Ha a feltöltés sikeres volt a vizsgára történő jelentkezésről e-mail üzenetben értesítést küld a rendszer és a vizsgaidőpont előfoglalása megtörténik.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a „Jelentkezés” gomb kizárólag azon vizsgaidőpontok mellett jelenik meg, mely időpontokra szabad helyek még rendelkezésre állnak.

A jelentkezés elfogadásáról a Minisztérium a fentiekben foglalt feltételek teljesítésének vizsgálata alapján dönt, és ennek eredményéről, valamint a jelentkezés elfogadása esetén a kitűzött vizsgaidőpontról, elutasítás esetén pedig az elutasítás okáról a jelentkezést követő 15 napon belül a jelöltet elektronikus úton tájékoztatja.

Mennyi a jogi szakvizsga díja?

A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 46 000 Ft. A pótvizsga díja 40 000 Ft, a megismételt részvizsga díja 57 500 Ft, a halasztás díja pedig 40 000 Ft.

Mit kell tennem, ha szeretnék számlát kapni a befizetett vizsgadíjról?

Az Igazságügyi Minisztérium a befizetett vizsgadíjakról – erre irányuló kérelem esetén – számlát állít ki.

Számlakérelmét benyújthatja a jelentkezéssel, illetve a vizsgadíj befizetésével egyidőben a JSZR felületén, vagy elektronikus úton az oktatas@im.gov.hu e-mail címre megküldött levelében.
A számlakérelemnek tartalmaznia kell:
  • - a jelölt természetes személyazonosító adatait
  • - számlázási adatokat (név, cím, adószám)
  • - elérhetőségeket (telefonszám, e-mail cím)
  • - a számla átvételének módját – személyesen vagy postai úton (postai út esetén a postázási címet)


Mit tegyek, ha halasztani szeretném a vizsgámat?

Halasztásra a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal, új vizsgaidőpont megjelölésével 40 000 Ft halasztási díj megfizetése mellett van lehetőség.

Halasztást - a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül - részvizsgánként legfeljebb három alkalommal lehet kérni.

A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Jelentkezés” menüpontot, majd a legördülő lehetőségek közül válassza ki azt a részvizsgát, melyre már korábban bejelentkezett. Ezt követően a jelentkezéshez hasonlóan megjelenik az adott vizsgaidőszak összes vizsgaidőpontja. A vizsgaidőpont lehetőségek közül válassza ki azt az időpontot, melyre a korábban már elfogadott vizsgaidőpontját halasztani kívánja, majd kattintson a képernyő jobb oldalán található „Halasztás” gombra. Ezt követően – a jelentkezéshez hasonlóan – megnyílik a halasztási díj megfizetésének lehetősége. A halasztási díj teljesítését követően a vizsgaidőpont halasztása megtörténik.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a „Halasztás” gomb kizárólag azon vizsgaidőpontok mellett jelenik meg, mely időpontokra szabad helyek még rendelkezésre állnak.

Mi a teendő, ha a megbetegedtem és már nem tudom elhalasztani a vizsgámat?

Amennyiben a vizsgán nem jelent meg, és nem nyújtott be halasztási kérelmet, a vizsgától (részvizsgától) számított 4 napon belül – az erre okot adó méltányolható körülmény, így különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb rajta kívülálló elháríthatatlan ok igazolásával egyidejűleg – méltányossági kérelmet nyújthat be a miniszternek, amelyben kérheti, hogy az elmulasztott vizsga (részvizsga) helyett új időpontra jelentkezhessen.

Amennyiben a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, a jelölt 40 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A méltányossági kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni.

A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton a jelentkezéshez és a halasztáshoz hasonló módon kell megfizetni.
A méltányossági kérelem előterjesztése a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül az alábbiak szerint történik:

A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Adatmódosítás” menüpontot, majd a „Csatolmányok” fülre kattintva válassza ki az „Új csatolmány” funkciót. Ezt követően a „Tallózás” gomb alkalmazásával válassza ki a számítógépén „.pdf” formátumú méltányossági/igazolási kérelmét. A dokumentum kiválasztását követően a „Típus” adatmező legördülő lehetőségei közül válassza ki a „Vizsga mulasztás méltányossági kérelem/igazolás” típuselnevezést. A folyamat végén a „Mentés” gombra kattintva méltányossági kérelme feltöltésre kerül az adtalapjához.

Kapok-e valamiféle segítséget a tananyag elsajátításához?

A Minisztérium a tananyag elsajátítását minden vizsgatárgy esetében tételsorral segíti. A miniszter minden év július 31. napjáig a részvizsgákon az irányadó joganyagot és a vizsgatárgyak tételeit a minisztérium honlapján közzéteszi.

A tételsorok megtalálhatóak az https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogi-szakvizsga-informaciok elérési útvonalon.

Hogyan zajlik az írásbeli vizsga?

Az írásbeli vizsgák 9:00 órakor kezdődnek a JSZR által megküldött üzenetben megjelölt helyszínen.

  • • 9-kor a vizsgabiztos megnyitja a vizsgát.
  • • Az írásbeli vizsga megkezdését megelőzően a vizsgabiztos megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, majd ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, az elkövetett szabálytalanság következményeit.
  • • a jelöltek egyenként a jelentkezéskor megjelölt vizsgatárgyból, a papír alapon rögzített feladatok (feladatlapok) közül egyet húznak.
  • • az írásbeli feladat megoldására 4 óra áll rendelkezésre (9:00-13:00 óra között)
  • • ha a jelölt az írásbeli vizsgát befejezte, a dolgozatot a feladatlappal és a piszkozatokkal együtt a borítékba helyezi, és azt a boríték lezárása nélkül átadja a vizsgabiztosnak. A vizsgabiztos az átvételt követően a feladatlapra rávezeti a vizsga befejezésének időpontját és a borítékot a jelölt jelenlétében leragasztja.


Hogyan zajlik a szóbeli vizsga?

A szóbeli vizsgákra az előre meghatározott vizsganapokon 13.00 órától kerül sor.

  • • A részvizsgán a jelöltek a következő sorrend szerint vizsgáznak: pótvizsgát teljesítők, első részvizsgát teljesítők, egyéb jelöltek családnevük kezdőbetűjének sorrendjében. A vizsgabizottság elnöke e sorrendtől indokolt esetben eltérhet.
  • • Az első részvizsgáját teljesítő jelölt esetében a vizsga az írásbeli vizsgán megoldott feladat értékelésével kezdődik. A feladat megoldását a vizsgatárgy szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli, aki azzal összefüggésben további kérdéseket tehet fel a jelöltnek.
  • • Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.
  • • A részvizsgán a jelöltnek az egyes vizsgatárgyak szerint illetékes vizsgabizottsági tagok az adott vizsgatárgy tekintetében a miniszter által közzétett joganyaggal, valamint tételekkel összefüggésben tehetnek fel kérdéseket. A szóbeli vizsga során tételhúzás nincs.
  • • A részvizsga időtartama jelöltenként legfeljebb 90 percig tart.
  • • Miután a jelölt mindegyik vizsgatárgyból vizsgázott a vizsgabizottság zárt tanácskozásban értékeli a jelölt részvizsgán nyújtott teljesítményét. A vizsgabizottság elnöke ezt követően a jelölttel szóban röviden ismerteti a részvizsga értékelését, valamint annak eredményét és sikeres vizsga esetén átadja részére a tanúsítványt.


Mi a teendő, ha nem sikerül a vizsgám?

Sikertelen abból a vizsgatárgyból tett vizsga, amin a jelölt elégtelen érdemjegyet ért el. Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja; az írásbeli vizsga tárgyából tett sikertelen szóbeli vizsga esetén csak a szóbeli vizsgarészből kell pótvizsgázni. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsga megismétlésének van helye akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból tett sikertelen vizsgát.

A sikertelen vizsga eredményének JSZR-be történő rögzítését követően megnyílik az újbóli jelentkezés lehetősége. A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli és négy hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet.

Ismétlővizsgára utasítottak, meddig és hányszor próbálkozhatok?

Egy részvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes vizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen részvizsgából kell tenni.

Felhívjuk a figyelmüket, hogy ismétlővizsga esetén a teljes részvizsgát meg kell ismételni, tehát, ha a jelölt írásbeli vizsgát is teljesített az adott részvizsgán belül, de a vizsgabizottság a szóbeli vizsgán ismétlővizsgára utasította, akkor az írásbeli vizsgát is újra teljesíteni szükséges.

Pótvizsgára utasítottak, meddig és hányszor próbálkozhatok?

Ha a részvizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tett, a vizsgabizottság e vizsgatárgyból pótvizsgára utasítja; az írásbeli vizsga tárgyából tett sikertelen szóbeli vizsga esetén csak a szóbeli vizsgarészből kell pótvizsgázni. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni.

A pótvizsgára utasított jelöltnek legkésőbb a pótvizsgára utasítás napjától számított hat hónapon belül a pótvizsgát teljesítenie kell. Ha ezt elmulasztja, és a mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a részvizsga megismétlésének van helye.

Mi a különbség a pótvizsga és az ismétlővizsga között?

Pótvizsgának van helye:

  • - ha a részvizsgán a jelölt csak egy vizsgatárgyból tett sikertelen szóbeli vizsgát
  • - a pótvizsga díja 40.000 Ft

Ismétlővizsgának van helye:

  • - sikertelen írásbeli vizsga esetén
  • - ha a részvizsgán a jelölt több vizsgatárgyból is sikertelen vizsgát tett
  • - a második pótvizsga sikertelensége esetén
  • - érvénytelen vagy felfüggesztett írásbeli vizsga esetén
  • - az ismétlővizsga díja 57.500 Ft


Milyen következményekkel jár, ha nem teljesítem 5 év alatt a jogi szakvizsgát?

A megkezdett jogi szakvizsga 5 év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik. A jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától minősül megkezdettnek.

Mit tegyek, ha elveszett vagy nem találom a jogi szakvizsga bizonyítványomat?

Elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlására az erre irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül igazolást állítunk ki. Az igazolás kiállításának díja 11 500 Ft.

A jogi szakvizsga bizonyítvány pótlása iránt benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell:
  • - személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét)
  • - elérhetőségeit (e-mail cím, telefonszám)
  • - az okirat megszerzése idejében használt nevét
  • - lehetőség szerint a bizonyítvány számát, illetve letételének időpontját.

Az igazolás kiállításának díját a Minisztérium 10032000-01397136 számú költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. Az igazolás kiállítási díjának megfizetésére vonatkozó kötelezettség banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással teljesíthető. Tájékoztatom, hogy a 11.500 Ft megfizetéséről szóló igazolás másolatát a kérelem mellé csatolni szükséges.

Milyen segédanyagokat használhatok az írásbeli vizsgán?

A vizsgán segédanyagként olyan papír alapú jogszabályszöveg használható, amely kizárólag a normaszöveget tartalmazza. Tankönyv, kommentár, iratminta, BH, kollégiumi állásfoglalás stb. nem használható.

Ha nem jelenek meg egy vizsgán, van bármilyen következménye?

Ha a jelölt a vizsgán nem jelent meg és halasztást nem kért, vagy távolmaradását utólag nem mentette ki, a már befizetett vizsgadíjat elveszti.

Elmulasztott vizsga esetén érdemjegy (pl.: elégtelen) nem kerül rögzítésre.

Van lehetőség a jogi szakvizsga bizonyítványomról idegen nyelvű hiteles másolat kiállítására?

Nincs. Az R. az Igazságügyi Minisztériumot a jogi szakvizsga szervezésére, valamint az R. 2. melléklete szerinti bizonyítvány kiállítására hatalmazza fel, ezért a jogi szakvizsga letételéről szóló idegen nyelven kiállított igazolás, vagy bizonyítvány kiadására az Igazságügyi Minisztérium – jogszabályi felhatalmazás hiányában – nem jogosult.

A szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet 5. §-a alapján hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegennyelvű hiteles másolatot – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet (cím: 1062 Budapest, Bajza u. 52., Postacím: 1394 Budapest, Pf. 359.; Telefon: +36 (1) 428-9600; E-mail: budapest@offi.hu; web: http://www.offi.hu/).

Táppénzen, fizetés nélküli szabadságon voltam. Ez az idő beleszámít a joggyakorlati időbe?

Az R. 2. § (5) bekezdése alapján a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a tanulmányi ösztöndíj - ide nem értve az R. 2. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ösztöndíjat - folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.

Az R. a jogi szakvizsga céljához és a ténylegesen érvényesülő gyakorlathoz igazítva tartalmazza a joggyakorlatba beszámítható egyéb időszakokra vonatkozó szabályt. Így az R. 2. § (5) bekezdése értelmében, táppénzes állományban, továbbá fizetés nélküli és rendkívüli szabadságon eltöltött idő beszámítására nincs lehetőség, figyelemmel arra, hogy ezen időszakok sem közvetlenül sem pedig közvetve nem kapcsolódnak a jogi szakmai tapasztalatszerzéshez.

Még nem telt le a jogi szakvizsga letételére nyitva álló 5 éves határidőm. Újrakezdhetem a jogi szakvizsgát?

A megkezdett jogi szakvizsga - az 5 éves határidő leteltét megelőzően - nem kezdhető újra.

Mit tegyek, valamilyen oknál fogva többször fizettem meg a vizsgadíjat?

A jelölt által befizetett, de fel nem használt vizsgadíjat az Igazságügyi Minisztérium erre vonatkozó kérelem ellenében visszautalja. A helyes banki tranzakció érdekében visszautalási kérelmemnek tartalmaznia kell:
  • - a jelölt személyes adatait
  • - a téves befizetés jogcímét (pl.: pótvizsga jelentkezés, stb.)
  • - annak a bankszámlát vezető pénzintézet nevét
  • - a bankszámlaszámot, melyre a visszautalást kéri
  • - valamint a befizetés/terhelés tényét igazoló dokumentumokat (pl.: átutalási megbízás stb.)


A jelentkezés előtt betelt az általam választani kívánt vizsgaidőpont, van lehetőség a vizsgázói létszám bővítésére?

Az R. 4. § (10) bekezdése értelmében a jelentkezés során - ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is - méltányosságnak nincs helye.

Van közigazgatási szakvizsgám, vagy szakjogász képesítésem. Kaphatok bármilyen mentességet/felmentést?

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. számú törvény (a továbbiakban: Kttv.) 118. § (9) bekezdése kimondja, hogy e törvény alkalmazásában a közigazgatási szakvizsgával a jogi szakvizsga egyenértékű.

A R. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján engedélyezhető lenne a jogi szakvizsga bármely része alóli mentesség.

A Kttv. hivatkozott rendelkezése értelmében a jogi szakvizsga letételével a közigazgatási szakvizsga kiváltható, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a jogi szakvizsga a közigazgatási szakvizsga letételével kiváltható lenne.

Hogyan számolják ki a jogi szakvizsga bizonyítvány eredményét?

A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani. Mindhárom részvizsga sikeres letétele után a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.
A jogi szakvizsgán elérhető eredmény
  • - kitűnő, ha a jelölt minden vizsgatárgyból jeles (5) érdemjegyet ért el,
  • - jeles, ha az érdemjegyek átlaga legalább 4,50,
  • - , ha az érdemjegyek átlaga 4,00-4,49 között van,
  • - közepes, ha az érdemjegyek átlaga 3,00-3,99 között van,
  • - elégséges, ha az érdemjegyek átlaga 2,99 vagy az alatt van.


Hogyan tudom megközelíteni a Jogi Szakvizsga Osztály ügyfélfogadását (1055 Szalay utca 16.)?

Az épület Budapest központjában (V. kerület), a Lipótváros városrészben található. A belvárosi jellegből fakadóan mind gépkocsival, mind pedig tömegközlekedési eszközökkel kiválóan megközelíthető. A legközelebbi pályaudvar a Nyugati pályaudvar. Innen gyalogosan a Bajcsy-Zsilinszky úton a Markó utcáig kell haladni, majd az utóbbin jobbra fordulva a bal oldalon a harmadik épülettömbben található a Minisztérium Jogi Szakvizsga Osztálya, a Pesti Központi Kerületi Bírósággal és az Országos Bírósági Hivatallal együtt. Bejárat az épület hátsó, Szalay utcai oldaláról nyílik. Ugyanez a megközelítési mód érvényes a 4-es vagy a 6-os villamossal a Széll Kálmán tér illetve a Fehérvári út (4) és a Móricz Zsigmond körtér (6) felől érkezőknek. A Nyugati pályaudvar a 3. számú (kék M3) metróvonal egyik megállóhelye is (Kőbánya-Kispest - Újpest Központ), valamint több autóbusz végállomása (6-os, 26-os, 26/A, 91-es, 191-es).

A Keleti pályaudvar felől érkezők részére javasolt a 2-es (piros M2) metróvonal igénybevétele. (Örs vezér tere - Déli pu.) Ebben az esetben a Kossuth Lajos téren kell leszállni és a metró kijáratánál jobbra fordulva a Báthory utcán a Szemere utcáig (balra a 3. épülettömb) kell menni, ahol balra fordulva, a Kálmán Imre és az Alkotmány utcát keresztezve érjük el a Minisztérium Szalay utcai épületének bejáratát (kb. 8 perces séta). A Szemere utcában a bíróság épülete mellett áll meg a 15-ös autóbusz Angyalföld felé. A Déli pályaudvar felől érkezőknek szintén az előbbi megközelítési mód javasolt.