Gyakran ismétlődő kérdések

Mi a jogi szakvizsga célja?

A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt számot adjon elméleti jogi ismereteinek, szaktudásának gyakorlati alkalmazásáról és jogértelmezési készségéről.

Mikor lehet jogi szakvizsgára jelentkezni?

Ha a legalább három éves joggyakorlati idő már eltelt.

Hogyan lehet jogi szakvizsgára jelentkezni?

Elektronikusan vagy papíralapon.

Mi szükséges a jogi szakvizsgára történő jelentkezéshez és a vizsgára bocsátáshoz?

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a jelöltnek a kérelemben fel kell tüntetni:

• a nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét (a továbbiakban együtt: személyazonosító adatait), e-mail címét, telefonszámát;
• a jogi végzettségét igazoló doktori oklevél megszerzésének helyét, keltét, az oklevél sorszámát;
• a joggyakorlat teljesítésére és az abba beszámítható időtartamra vonatkozó adatokat;
a választott részvizsga megjelölését;
• az írásbeli vizsga tárgyát;
• a választott vizsgaidőpontot.

A Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül való jelentkezéskor a fenti adatok megadása a regisztráció során történik.

Az első részvizsgára történő jelentkezéskor a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges legalább 3 éves joggyakorlat teljesítését igazoló okiratokat, a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél közjegyző által hitelesített másolatát, valamint a vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolást írásbeli kérelem benyújtásával történő jelentkezés esetén a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell benyújtani vagy postai úton megküldeni a Minisztérium részére.

A következő részvizsgára való jelentkezéskor a jelöltnek a kérelemben meg kell adnia a személyazonosító adatait, e-mail címét, telefonszámát, meg kell jelölnie a részvizsgát és a kiválasztott időpontot, valamint fel kell tüntetnie az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét is. A vizsgadíj befizetéséről kiállított igazolást a jelentkezéssel egyidejűleg, míg elektronikus jelentkezés esetén a jelentkezéstől számított 3 munkanapon belül kell megküldeni a Minisztérium részére.



A joggyakorlati idő igazolására szolgáló okiratnak mit kell tartalmaznia?

A joggyakorlatról kiállított igazolásnak tartalmaznia kell:

• a jelölt természetes személyazonosító adatait, munkakörét
• a joggyakorlat típusának R. 2.§ (2) bekezdésében vagy a 2. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerinti megjelölését
• a munkakörhöz jogi képesítést előíró jogszabályhely vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz megfelelő pontjának megjelölését
• a joggyakorlati idő pontos időtartamát és ezen belül a munkaidőt
• az igazolás kiállítójának nevét, beosztását és aláírását
• a R. 2.§ (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában foglalt esetben annak a jogi szakvizsgával rendelkező személynek a nevét, akinek irányítása, ellenőrzése mellett a jelölt a munkáját végezte, továbbá csatolni kell e személy nyilatkozatát (R. 3. számú melléklet)

Mely esetekben számítható be három hónap a joggyakorlati időbe?

A jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően

• a terhességi-gyermekágyi segély
• a gyermekgondozási díj
• a gyermekgondozási segély
• a tanulmányi ösztöndíj (ide nem értve a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ösztöndíjat)

folyósításának idejét összesen legfeljebb 3 hónap erejéig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.

Mely esetekben számítható be tizenkét hónap a joggyakorlati időbe?

Az egyetemi doktori (PhD) képzés idejéből számítható be, annak befejezését követően.


Külföldön szerzett idő beszámít-e a jogi szakvizsga letételéhez szükséges joggyakorlati időbe?

Főszabály szerint nem, de ez alól kivételt képez az Európai Unió valamely intézményénél, illetve olyan nemzetközi szervezetnél eltöltött idő, melynek Magyarország is tagja. Ezen idők teljes egészben beszámítanak a joggyakorlati időbe, azonban itt is a jogi képesítéshez kötött, főállású munkakörben eltöltött idő számít.


Mikor vannak a vizsgaidőszakok?

A jogi szakvizsga időszak január 15-től június 30-ig, valamint szeptember 1-jétől december 15-ig tart.


Miből kell vizsgázni?

A jogi szakvizsga gyakorlati vizsga, melynek tételeit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján tesszük közzé. A vizsga teljes anyagát a hatályos joganyag képezi.

A jogi szakvizsga három részvizsgából áll. A részvizsgák vizsgatárgyai a következők:

a) polgári jog és családjog, a gazdasági jog, polgári eljárási jog,

b) büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetés-végrehajtási és szabálysértési jog,

c) munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai közösségi jog.

A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti –vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jog vizsgatárgyból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.

A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg. A jelöltnek elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tett. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.