Tájékoztató
Tisztelt Vizsgázók!
A jogi szakvizsga részletes szabályait az 1991. október 1. napján hatályba lépett, többször módosított 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) tartalmazza. Jelen tájékoztatóban a jogi szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseket foglaljuk össze.
A tájékoztatónkban segítséget kívánunk nyújtani a jogi szakvizsgára vonatkozó szabályok megismerésében és értelmezésében.
Kérjük, hogy olvassák el és tanulmányozzák a Gyakori kérdések (GYIK) menüpont alatt található információkat is, ott részletes választ kaphatnak bizonyos gyakorlati és technikai kérdésekre.
A jogi szakvizsga egységes, azon valamennyi jelöltnek azonos vizsgatárgyakból kell a tudásáról számot adni, függetlenül attól, hogy a kötelezően előírt joggyakorlatot mely szakterületen folytatta. A jogi szakvizsga bármely jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.
I. A jogi szakvizsgára bocsátás előfeltételei – a szükséges joggyakorlat
A joggyakorlat ideje – napi 8 órás munkaidővel számolva – legalább 3 év. Napi 8 óránál rövidebb munkaidő esetén a joggyakorlati idő arányosan meghosszabbodik, az azonban 8 óránál hosszabb napi munkaidő esetén sem lehet kevesebb, mint 3 év. A különböző, okleveles jogász szakképzettséghez kötött munkakörökben szerzett joggyakorlatok idejét össze kell adni.
A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat idejébe az okleveles jogász szakképzettséget tanúsító oklevél megszerzését követően (R. 2. § (2)-(5) bekezdés)
- jogszabályban foglaltak szerint kizárólag okleveles jogász szakképzettséggel betölthető munkakörben, vagy
- állami vagy önkormányzati szervnél jogszabályban, vagy az adott szervre irányadó közjogi szervezetszabályozó eszközben foglaltak alapján okleveles jogász szakképzettséghez kötött jogi feladatkörben, vagy egyéb feladatkörben okleveles jogász szakképzettséghez kötött munkakörben, vagy
- jogi szakvizsgával rendelkező jogász vagy okleveles jogász szakképzettséggel és végrehajtói szakvizsgával rendelkező bírósági végrehajtó közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett ellátott, okleveles jogász szakképzettséget igénylő, igazolhatóan jogi munka végzésére irányuló munkakörben, továbbá
- a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatás keretében, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszony keretében a befogadó intézménynél eltöltött idő számítható be.
Felhívjuk a figyelmüket arra, hogy egyazon időszakra esően csak az R. 2. § (2)-(5) bekezdésben foglalt jogcímek egyikén lehet joggyakorlati időt beszámítani.
Jogszabályban foglaltak szerint kizárólag okleveles jogász szakképzettséggel betölthető munkakörök: bírósági, ügyészségi fogalmazó, ügyvédjelölt, közjegyzőjelölt, önálló bírósági végrehajtó, törvényszéki bírósági végrehajtó és a jogi előadó. A jogi előadó a jogtanácsosi feladatok ellátásához szükséges szakmai ismereteket a jogtanácsos irányítása és ellenőrzése mellett szerzi meg, tevékenységükre 2018. január 1. napjától az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szabályai az irányadóak.
A joggyakorlat idejébe a jogi diploma megszerzését – külföldön szerzett diploma esetén annak honosítását követően – teljesített hazai joggyakorlat, valamint az Európai Unió valamely intézményénél, illetve olyan nemzetközi szervezetnél eltöltött joggyakorlati idő számít be, melynek Magyarország is tagja.
A szakvizsgára bocsátáshoz szükséges joggyakorlat ideje legalább három év, mely a fenti feltételeknek megfelelő joggyakorlat folytatásával szerezhető meg. Azonban a TGYÁS, a GYES, a GYED, illetve a tanulmányi ösztöndíj összesen legfeljebb 3 hónap erejéig, illetőleg az állam- és jogtudományi PhD képzés ideje legfeljebb 24 hónap erejéig számítható be a joggyakorlati időbe. Ezen időszakok szintén kizárólag a megfelelő igazolás csatolása esetén vehetők figyelembe.
Az állam- és jogtudományi doktori (PhD) képzés idejének a jogi szakvizsgához szükséges joggyakorlati időbe – legfeljebb 24 hónap tartamáig – történő beszámításának feltétele a felkészülés eredményes lezárása, azaz az abszolutórium megszerzése.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy beszámításnak kizárólag a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzését követően van helye.
A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat
o bírósági fogalmazó esetében a Kúria, az ítélőtábla, illetve a törvényszék elnöke,
o ügyészségi fogalmazó esetében a legfőbb ügyész, a fellebbviteli főügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
o ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
o közjegyzőjelölt esetében az illetékes területi közjegyzői kamara,
o jogi végzettséggel rendelkező önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és önálló bírósági végrehajtó-jelölt esetében az R. 17/H §-a alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar,
o jogi előadó és más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója,
o állami vagy önkormányzati szervnél foglalkoztatott jogász esetében a foglalkoztató szerv vezetője,
o a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 47. §-a szerinti ösztöndíjas esetében az ösztöndíj program lebonyolításáért felelős szerv
tanúsítja.
A Jogi Szakvizsga Rendszerbe történő regisztráció időpontjában a legalább három éves joggyakorlati időnek el kell telnie.
A joggyakorlat igazolás tartalmára vonatkozó pontosabb tájékoztatásért kérem, keresse fel a „Gyakori kérdések (GYIK)” menüpontot.
II. A jogi szakvizsga követelményei
A részvizsgákon irányadó joganyagról és a vizsgatárgyak tételeiről az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) évenként felülvizsgált ismertetőt ad ki, melyet a honlapján (http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu) közzétesz.
Felhívjuk a Tisztelt Vizsgázók figyelmét, hogy a vizsga anyagát minden esetben a vizsga napján hatályos joganyag képezi. Ahol a tételsor az adott jogszabálynál részletezést nem tartalmaz, ott az említett törvényt teljes egészében ismerni kell. A jogszabályok módosításai nem kerülnek feltüntetésre, ezért a felkészülés ideje alatt a hatályos joganyag körültekintő megállapítását javasoljuk.
Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy az egyes tételeknél megjelölt joganyag mellett javasolt valamely tankönyv áttekintése is a jogintézmények, fogalmak elmélyültebb megértése érdekében.
III. A jogi szakvizsga tartalma
A jogi szakvizsga három részből (részvizsgából) áll. A részvizsgák mindegyike három-három vizsgatárgyból tevődik össze:
a) rész: polgári jog és családjog, a gazdasági jog, polgári eljárásjog,
b) rész: büntetőjog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog és szabálysértési jog,
c) rész: munkajog és társadalombiztosítási jog, alkotmányjog és közigazgatási jog, európai uniós jog.
A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg, azonban elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát is tesz. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni.
A jelölt elsőként az általa választott részvizsga – választása szerinti – vizsgatárgyából írásbeli vizsgát tesz. Európai közösségi jogból írásbeli vizsga nem tehető. A jelölt valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz.
IV. Az írásbeli vizsga
Az írásbeli vizsgán a jelöltnek beadványt vagy határozatot kell készítenie, illetőleg jogkérdésben kell véleményt nyilvánítania.
Az írásbeli vizsga kezdetekor a vizsgafeladatok közül egyet húz, amelynek kidolgozására négy óra (9:00-tól 13:00-ig) áll rendelkezésre. Az írásbeli vizsga napján a jelölteknek legkésőbb 8.30 óráig meg kell jelenniük az írásbeli vizsga helyszínén. Amennyiben a jelölt ezen időpontot követően érkezik, úgy kell tekinteni, mintha a vizsgán nem jelent volna meg. Ha a jelölt a vizsga helyszínét 11 óra előtt a vizsgabiztos engedélye nélkül elhagyja, a vizsga érvénytelen. Érvénytelen vizsga esetén megismételt részvizsgának van helye.
Az írásbeli feladat kidolgozásához csak olyan papíralapú jogszabályszöveg használható, mely kizárólag a normaszöveget tartalmazza, más segédanyagot (tankönyv, BH, döntvénytár, iratminta, kommentár, stb.) a jelölt a vizsga helyiségébe nem vihet magával.
Az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályok megszegése esetén a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggeszti, és erről jegyzőkönyvet készít. A vizsga felfüggesztése esetén megismételt részvizsgának van helye.
Az írásbeli vizsga menetéről bővebb tájékoztatást a „Gyakori kérdések (GYIK)” menüpont alatt találhat.
V. A szóbeli vizsga
Az első részvizsgáját teljesítő jelölt esetében a vizsga az írásbeli vizsgán megoldott feladat értékelésével kezdődik. Sikertelen írásbeli vizsga esetén pótvizsgának van helye. Szóbeli vizsga csak a sikeres írásbeli vizsgát követően tehető.
A szóbeli vizsgát a miniszter által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját annak befejezését követően zárt tanácskozásban értékeli, majd a döntést szóban, nyilvánosan hirdeti ki. A szóbeli vizsgán jegyzőkönyv készül. A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az R. 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki. A jegyzőkönyvet és a tanúsítványt a vizsgabizottság tagjai írják alá.
A szóbeli vizsga menetéről bővebb tájékoztatást a „Gyakori kérdések (GYIK)” menüpont alatt találhat.
VI. A vizsga értékelése
A vizsgabizottság a sikeres részvizsgáról az R. 1. melléklet szerinti tanúsítványt állít ki.
Ha a jelölt a részvizsgán egy vizsgatárgyból sikertelen vizsgát tesz, pótvizsgának, több vizsgatárgy sikertelensége esetén ismétlővizsgának van helye. Ismétlővizsga esetén az egész részvizsgát, míg pótvizsga esetén csak azt a vizsgatárgyat kell megismételni, amelyből a jelölt sikertelen szóbeli vizsgát tett.
A pótvizsgára utasított jelöltnek legkésőbb a pótvizsgára utasítás napjától számított hat hónapon belül a pótvizsgát teljesítenie kell. Ha ezt elmulasztja, és a mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a részvizsga megismétlésének van helye.
Az írásbeli és a szóbeli vizsga értékelése az öt érdemjegyes osztályozási rendszerhez igazodik. A részvizsga vizsgatárgyainak értékelése jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel történik. A részvizsgákat vizsgatárgyanként (ide értve az írásbeli vizsgát is) egy érdemjeggyel kell értékelni.
VII. A jogi szakvizsga eredményének számítása
A jogi szakvizsga letételéről a miniszter az utolsó sikeres részvizsga letételének napjától számított 30 napon belül bizonyítványt állít ki. A tanúsítványnak képesítő hatálya nincs, az csupán a vizsga adott részének letételét igazolja.
A jogi szakvizsga eredményét a részvizsgákon teljesített vizsgatárgyak érdemjegyeinek átlaga alapján kell kiszámítani, tehát a vizsgatárgyak érdemjegyeit össze kell adni, és azt osztani a vizsgák számával úgy, hogy a sikertelen részvizsgát egy elégtelen érdemjegyként kell számításba venni.
A jogi szakvizsga eredményét (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges) a bizonyítványon fel kell tüntetni.
A megkezdett jogi szakvizsga öt év alatt tehető le. Öt év eredménytelen eltelte esetén az addig letett részvizsgák érvényüket vesztik.
Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját követően nyújtották be, a jogi szakvizsga az írásbeli vizsga első kitűzött időpontjától tekinthető megkezdettnek. Azon jelöltek esetében, akik a jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmüket 2012. szeptember 15. napját megelőzően nyújtották be, az 5 éves határidőt az első részvizsgára való jelentkezéstől kell számítani.
A jogi szakvizsga eredményének számításáról további részleteket találhat a „Gyakori kérdések (GYIK)” menüpont alatt.
VIII. A jogi szakvizsgára történő jelentkezésre vonatkozó általános szabályok
A jogi szakvizsgára a minisztérium erre a célra kialakított informatikai felületén, a https://jogiszakvizsga.im.gov.hu oldalon elérhető Jogi Szakvizsga Rendszeren (a továbbiakban: JSZR) kell jelentkezni. A jelölt a jelentkezéssel elfogadja a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgaszabályzatot.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a jelentkezés új szabályait a R.-t módosító miniszteri rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a R. 5. § szerint már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt – választása szerint – további vizsgajelentkezését és esetleges halasztási kérelmét a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja.
Azoknak a jelölteknek, akik a már megkezdett jogi szakvizsga esetében további vizsgajelentkezésüket és esetleges halasztási kérelmüket a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint kívánják benyújtani, a következő részvizsgára, pót- vagy ismétlővizsgára való jelentkezésüket, kérelmüket, valamint ezzel egyidejűleg a vizsgadíj vagy halasztási befizetéséről kiállított igazolásuk másolatát postai úton kell megküldeniük vagy személyesen benyújtaniuk a Minisztérium részére.
A JSZR-en keresztül történő jelentkezéssel ellentétben a kérelem papír alapon történő benyújtása nem jelenti az abban megjelölt vizsgaidőpont előfoglalását. A jelölt az adott napra leadott jelentkezések számának függvényében kerül beosztásra a kérelemben megjelölt, vagy, ha ez a jelentkezők nagy száma miatt nem lehetséges, az ahhoz legközelebb eső időpontra.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy az R. 4. § (10) bekezdése alapján a jelentkezés során - ideértve a vizsgaidőpont kitűzését is - hiánypótlásnak, valamint méltányosságnak az R. 13. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével nincs helye.
A vizsgák január 15. napja és június 30. napja, valamint szeptember 1. napja és december 15. napja közötti időpontokra kerülnek kitűzésre.
A jelölt a jelentkezéstől számított 30 napon túli, de 4 hónapon belüli vizsgaidőpontra jelentkezhet. A négy hónapos időtartam számításánál figyelmen kívül kell hagyni azon időszakokat, amelyekre vizsga nem tűzhető ki.
A JSZR-ben történő regisztráció folyamatáról bővebb tájékoztatást kaphat a „Bejelentkezési segédlet” menüpont alatt.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a sikeres regisztrációhoz valamennyi, az „Adatlapon” szereplő mező kitöltése mellett, a teljes joggyakorlat teljesítését igazoló okiratok és a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél elektronikus dokumentumként, „.pdf” fájlformátumban történő csatolása szükséges.
Amennyiben a jelölt valamely adatmező kitöltését, vagy a szükséges dokumentumok csatolását elmulasztja, úgy a JSZR-be történő regisztráció sikertelen.
Amennyiben a jelölt a diplomáját külföldön szerezte, úgy az oklevélre vonatkozó adatoknál a külföldi intézmény nevét, az oklevelének számát, valamint diplomája honosításának dátumát kell feltüntetnie.
Tájékoztatjuk a tisztelt vizsgázókat, hogy ha a jelölt által csatolt elektronikus igazolások valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a minisztérium felhívja a jelöltet az okirat eredeti példányának bemutatására.
A jelölt a profilját a regisztrációt követően a JSZR által automatikusan megküldött elektronikus üzenetben található linkre kattintva aktiválhatja, az aktiválással nyílik lehetőség a vizsgára való jelentkezésre.
A jelölt a JSZR által felkínált szabad vizsgaidőpontok egyikére tud jelentkezni.
A vizsgára a részvizsgát (a./ b./ c./ részvizsga), a szóbeli vizsgaidőpontokat, valamint első vizsgára történő jelentkezéskor az írásbeli vizsga tárgyát megjelölve lehet jelentkezni. (Az írásbeli vizsga időpontját, mely minden esetben a jelölt által kiválasztott szóbeli vizsgaidőpont hetének hétfőjére esik, a JSZR automatikusan hozzárendeli a kiválasztott szóbeli időponthoz. Amennyiben valamely szóbeli vizsgaidőpont hetének hétfője munkaszüneti napnak minősül, úgy arra a hétre az első részvizsgát teljesítő jelöltek – hozzárendelhető írásbeli vizsgaidőpont hiányában – nem jelentkezhetnek.) A vizsgaidőpont kiválasztását és a vizsgadíj teljesítését követően a JSZR a kiválasztott vizsga adatairól visszaigazolást küld.
Pótvizsgára történő jelentkezés esetén csak arra a vizsgatárgyra lehet jelentkezni, melyből a pótvizsgát le kell tenni. Két sikertelen pótvizsga esetén az egész részvizsgát meg kell ismételni, ez esetben ismétlővizsgára lehet jelentkezni.
Az írásbeli vizsga érvénytelensége, felfüggesztése, vagy sikertelensége esetén a szóbeli vizsga időpontjának megjelölése mellett írásbeli vizsgára is jelentkezni kell.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy ismétlővizsga esetén a teljes részvizsgát meg kell ismételni, tehát, ha a jelölt írásbeli vizsgát is teljesített az adott részvizsgán belül, de a vizsgabizottság a szóbeli vizsgán ismétlővizsgára utasította, akkor az írásbeli vizsgát is újra teljesíteni szükséges.
Ismétlővizsgára bocsátás esetén a jelentkezés ugyanúgy történik, mint az azt megelőző vizsgára (írásbeli, szóbeli).
A jelentkezés elfogadásáról a Minisztérium a fentiekben foglalt feltételek teljesítésének vizsgálata alapján dönt, és ennek eredményéről, valamint a jelentkezés elfogadása esetén a kitűzött vizsgaidőpontról, elutasítás esetén pedig az elutasítás okáról a jelentkezést követő 15 napon belül elektronikus úton tájékoztatja a jelöltet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelentkezés további feltétele a vizsga díjának megfizetése.
A jelentkezés elutasításával szemben a jelölt az elutasításról szóló értesítéstől számított 5 napon belül kifogással élhet; a kifogásról a miniszter 15 napon belül dönt.
Ha a jelölt a jelentkezés elutasítását követő 30 napon belül nem jelentkezik újabb vizsgaidőpontra, úgy az újabb vizsgaidőpontra való jelentkezésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követő 45 napon belül a Minisztérium a befizetett vizsgadíjat – 5.000 Ft adminisztrációs költség levonásával – a jelölt által megadott számlaszámra visszautalja, valamint a Minisztérium részére megküldött iratokat visszaküldi a jelöltnek. A határidőben benyújtott kifogás elutasítása esetén az új jelentkezésre nyitva álló határidőt a kifogás elutasításáról szóló értesítéstől kell számítani.
Az első részvizsga letételét követő jelentkezés esetén az előző részvizsgáról kiállított tanúsítvány ügyszámát és keltét kell feltüntetni. A vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül - elektronikus úton - kell megfizetni.
IX. A jogi szakvizsga díja
A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 46 000 Ft. A pótvizsga díja 40 000 Ft, a megismételt írásbeli vizsga és megismételt részvizsga díja 57 500 Ft. Halasztási és méltányossági kérelem esetén 40 000 Ft díjat kell megfizetni. Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlásának díja 11.500 Ft.
Felhívom a figyelmét, hogy a vizsgadíjat a jelentkezéskor a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton – kell megfizetni. A vizsgadíj megfizetésére ún. „online fizetés” útján nyílik lehetőség, ebben az esetben a rendszer átirányítja a felhasználót az OTP elektronikus fizetési oldalára, ahol a vizsgához rendelt vizsgadíj megfizetése – a szükséges adatok (kártya típusa, kártyát kibocsátó bank neve, kártyán szereplő név, stb…) megadását, majd az adatok megerősítését és visszaigazolását követően – teljesíthető. Eredményes fizetést követően a befizetésről szóló „.fizig” kiterjesztésű igazolás a jelentkezése mellé automatikusan csatolásra kerül és a vizsgaidőpont előfoglalása megtörténik.
Az elveszett vagy megsemmisült tanúsítvány vagy bizonyítvány pótlásának díját a Minisztérium 10032000-01397136 számú költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni. A díj megfizetésére vonatkozó kötelezettség banki átutalással teljesíthető.
X. Halasztás
Ha a jelölt a jelentkezés elfogadásáról szóló értesítést követően, a vizsga időpontját megelőzően legalább 5 nappal, új vizsgaidőpont megjelölésével 40 000 Ft halasztási díj megfizetése mellett a kitűzött vizsgaidőpont elhalasztását kéri, a vizsgadíjat ismételten nem kell megfizetnie. Ha a jelölt halasztást nem kért, vagy a halasztási díjat nem fizette be, a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A halasztási kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton, az IX. pontban írtak szerint – kell megfizetni.
A halasztási kérelem előterjesztése a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül az alábbiak szerint történik:
A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Jelentkezés” menüpontot, majd a legördülő lehetőségek közül válassza ki azt a részvizsgát, melyre már korábban bejelentkezett. Ezt követően a jelentkezéshez hasonlóan megjelenik az adott vizsgaidőszak összes vizsgaidőpontja. A vizsgaidőpont lehetőségek közül válassza ki azt az időpontot, melyre a korábban már elfogadott vizsgaidőpontját halasztani kívánja, majd kattintson a képernyő jobb oldalán található „Halasztás” gombra. Ezt követően megnyílik a halasztási díj megfizetésének lehetősége a IX. bekezdésben leírtak szerint. A halasztási díj teljesítését követően a vizsgaidőpont halasztása megtörténik.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a „Halasztás” gomb kizárólag azon vizsgaidőpontok mellett jelenik meg, mely időpontokra szabad helyek még rendelkezésre állnak.
Amennyiben a vizsgán nem jelent meg, és nem nyújtott be halasztási kérelmet, a vizsgától (részvizsgától) számított 4 napon belül – az erre okot adó méltányolható körülmény, így különösen a jelöltet érintő súlyos betegség, baleset, egyéb rajta kívülálló elháríthatatlan ok igazolásával egyidejűleg – méltányossági kérelmet nyújthat be a miniszternek, amelyben kérheti, hogy az elmulasztott vizsga (részvizsga) helyett új időpontra jelentkezhessen. Amennyiben a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, a jelölt 40 000 Ft halasztási díj befizetése mellett újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet, ellenkező esetben a már befizetett vizsgadíjat elveszti. A méltányossági kérelmet a Jogi Szakvizsga Rendszer felületén kell előterjeszteni. A halasztási díjat a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül – elektronikus úton, az IX. pontban írtak szerint – kell megfizetni.
A méltányossági kérelem előterjesztése a Jogi Szakvizsga Rendszeren keresztül az alábbiak szerint történik:
A JSZR felületén a lap bal oldalán feltüntetett lehetőségek közül válassza ki az „Adatmódosítás” menüpontot, majd a „Csatolmányok” fülre kattintva válassza ki az „Új csatolmány” funkciót. Ezt követően a „Tallózás” gomb alkalmazásával válassza ki a számítógépén „.pdf” formátumú méltányossági/igazolási kérelmét. A dokumentum kiválasztását követően a „Típus” adatmező legördülő lehetőségei közül válassza ki a „Vizsga mulasztás méltányossági kérelem/igazolás” típuselnevezést. A folyamat végén a „Mentés” gombra kattintva méltányossági kérelme feltöltésre kerül az adtalapjához.
Felhívjuk a figyelmüket, hogy a halasztási és méltányossági kérelem benyújtásának új szabályait a R.-t módosító miniszteri rendelet hatálybalépését követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a R. 5. § szerint már megkezdett jogi szakvizsga esetében a jelölt – választása szerint – halasztási vagy méltányossági kérelmét a rendelet hatálybalépését megelőző szabályok szerint is benyújthatja.
Ha a jelölt a halasztási kérelmét hiányosan vagy határidőn túl nyújtja be, hiánypótlásnak nincs helye. A halasztási kérelem elutasítására a jogi szakvizsgára jelentkezés elutasítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Amennyiben a jelölt a vizsgán nem jelenik meg, és halasztási, illetve igazolási kérelmet sem terjeszt elő, vagy a 40 000 Ft halasztási díjat nem fizeti meg, a már befizetett vizsgadíjat elveszíti.
A jelölt kitűzött vizsgaidőpontjának elhalasztását a korábban letett részvizsgák megismétlésének kötelezettsége nélkül részvizsgánként legfeljebb 3 alkalommal kérheti.
Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztatással segíteni tudtunk Önöknek! Amennyiben további kérdése merülne fel kérem, keresse fel az minket elérhetőségeinken.
Sikeres felkészülést kívánunk!
Igazságügyi Minisztérium
Jogi Szakvizsga Osztály
